Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve. Az Országgyűlés tömör államszervezeti meghatározását követően az 1. cikk (2) bekezdésében 11 pontban sorolja fel az Országgyűlés legfontosabb feladatait. Ezek a következők:
- megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
- törvényeket alkot;
- elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
- felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére;
- megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
- megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
- feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
- határoz a háborús helyzet kinyilvánításáról és a békekötésről;
- különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
- közkegyelmet gyakorol;
- az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Amint azt az utolsó (11.) pont is jelzi, a felsorolás azonban koránt sem teljes körű. Az Alaptörvény további cikkei részletesebben is meghatározzák a sarkalatos törvényhozási tárgyköröket, az Országgyűlésről szóló törvény és más törvények pedig további feladatokat és hatásköröket állapítanak meg.
Az Országgyűlés törvényekben meghatározott feladatai 1990-től számottevően és folyamatosan bővültek. Az Országgyűlés Hivatalának Törvényhozási Igazgatósága nyomon követve e törvényalkotási folyamatot, regisztrálja az Országgyűlés (ezen belül a tisztségviselők, a bizottságok és a frakciók) feladatait és hatáskörét, továbbá a képviselők jogainak és kötelességeinek szabályozását és annak változásait. Rendszerezés nélkül a különböző jogszabályokban található feladatok áttekinthetetlenek lennének, hiszen ma már parlamenti feladatokból, hatáskörökből több mint ötszázat tartunk számon.
Amint ezt az Alaptörvény fenti felsorolása is rögzíti, az Országgyűlés választja meg a legfontosabb közjogi tisztségviselőket is, de fontos feladatai vannak a külpolitika, a nemzetbiztonság, a honvédelem, az igazságszolgáltatás, a gazdaság, a pénzügyek, az egészségügy, az oktatás és kultúra, továbbá az állampolgárok életviszonyait meghatározó számos más területen is.
Az Országgyűlés két legfőbb funkciója pedig a törvényalkotás és a Kormány ellenőrzése.
A törvényalkotás parlamenti szakaszának főbb jellemzőit, a tárgyalás rendjét, valamint a viták és szavazások menetét a http://www.parlament.hu/bevezetes7 rész tartalmazza.
A Kormány ellenőrzése
A törvényalkotás mellett az Országgyűlés másik fontos feladata a Kormány és az általa irányított közigazgatási szervek működésének ellenőrzése. Az ellenőrzés alapvetően arra irányul, hogy megvalósul-e a törvényhozói akarat, a törvényeknek megfelelően működik-e a kormányzat.
A végrehajtó hatalom ellenőrzésének parlamenti funkciója a Kormány Országgyűlés előtti politikai felelősségének elvéből következik. Az Alaptörvény kimondja, hogy a Kormány az Országgyűlésnek felelős.
A végrehajtó hatalom parlamenti felelősségének elve alapján az Országgyűlés megvonhatja bizalmát a Kormánytól, ha nem ért egyet annak politikájával. Ennek eszközei a parlament bizalmi kérdésben hozott döntései (az ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány és a miniszterelnök által kért bizalmi szavazás), amelyen keresztül a képviselők abszolút többsége megszüntetheti a hivatalban lévő Kormány megbízatását.
A parlamenti ellenőrzést a plénum, a bizottságok és az egyes képviselők is gyakorolhatják. Az ellenőrzés történhet kifejezetten erre szakosodott, parlamenti felügyelet alatt álló szervezetek révén is, mint amilyen az Állami Számvevőszék vagy az alapvető jogok biztosa (ombudsman).
A plenáris ülésen
Az ellenőrzés fontos eszköze a Kormány egyes beszámolóinak, jelentéseinek megtárgyalása és azok elfogadása, továbbá a politikai vita, amelyet mind a Kormány, mind a képviselők legalább egyötöde kezdeményezhet.
A bizottságokban
A bizottságok révén megvalósuló ellenőrzés fontos területe egyes beszámolók, jelentések és tájékoztatók megvitatása és elfogadása. A bizottságok határozati javaslatot nyújthatnak be az Országgyűlésnek, amelyben a beszámoltatással összefüggésben intézkedések, feladatok meghatározását kezdeményezik. Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kíséri. A bizottságok a miniszterjelölteket kinevezésük előtt, majd a feladatkörüket érintő minisztereket végzett munkájukról évente meghallgatják. Meghatározott témakörökben a bizottsági tagok legalább egyötödének kezdeményezésére is meghallgathatják a minisztereket és a központi közigazgatási szervek vezetőit.
A képviselők által
A plenáris ülésen az egyes képviselők által gyakorolható hagyományos parlamenti ellenőrzési eszköz az interpelláció, a kérdés, valamint az azonnali kérdés. Az interpelláció különleges súlyát az adja, hogy az arra adott válaszról, ha azt a képviselő nem fogadta el az Országgyűlés dönt, és ha azt az Országgyűlés elutasítja, az interpelláció – bizottsági jelentés formájában – ismét a plénum elé kerül.
A képviselőknek egyéb eszközeik is vannak a Kormány ellenőrzésére. Ilyen a napirenden kívüli felszólalás, különösen a napirend előtti felszólalás.