Tartalom:
A frakciók megalakítása
A frakciók feladatai
A frakciók szervezete és működése
Frakciók 1990 és 2022 között
A frakciók megalakítása
A pártok képviselőcsoportjai (a frakciók) a modern parlamentek alapintézményei. A pártok éppen az Országgyűlésben működő képviselőcsoportjaik révén valósíthatják meg hatékonyan alkotmányos feladatukat, a népakarat közvetítését.
A frakciók a politikai véleményformálás, a vélemény kollektív képviseletének eszközei. Lehetővé teszik, hogy a szétszórt, egyéni képviselői vélemények helyett egységes álláspont jelenjen meg és ütközzön a parlamenti vitában. A frakciószerveződés tehát jelentősen növeli a parlament működésének hatékonyságát és stabilitását.
Az Alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a határozati házszabályban meghatározott feltételek szerint képviselőcsoportot alakíthatnak.
Frakciót a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz tartozó képviselők hozhatnak létre. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak. A parlamenti gyakorlat a kormányt alakító pártok frakcióit kormánypárti, a kormányzásban részt nem vevő pártokhoz tartozó frakciókat ellenzéki frakciónak tekinti.
A 2014-es országgyűlési választásokat megelőzően 386 képviselőből álló Országgyűlésben a frakcióalakításhoz szükséges képviselők száma ciklusonként 5 és 15 között változott. A kisebb, 199 fős Országgyűlésben frakciót legalább öt képviselő alkothat. Frakciót alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték.
A képviselő csak egy frakciónak lehet tagja, továbbá az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselő a frakcióból kiléphet, és a frakció is dönthet úgy, hogy valamely tagját kizárja. A kilépett vagy kizárt képviselő függetlenné válik. A független és függetlenné vált képviselő megbízatása alatt frakció megalakításában nem vehet részt és frakcióhoz nem csatlakozhat. A közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselőkből álló képviselőcsoport tagja bármely, a közös országos listán szereplő párthoz tartozó képviselőkből alakult képviselőcsoporthoz csatlakozhat, ha csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta. A csatlakozással a képviselő korábbi képviselőcsoport-tagsága megszűnik.
A frakciók feladatai
A frakcióalakítás célja a képviselők országgyűlési tevékenységének összehangolása. A frakciók feladatai (jogosultságai) is alapvetően ezt szolgálják.
A plenáris (és bizottsági) vitában a képviselőcsoportok általában politikailag egységesen lépnek fel. A törvényjavaslatok és más indítványok támogatásáról vagy elutasításáról a frakciók állást foglalnak és tagjaiktól többnyire ennek megfelelő szavazást várnak el. A frakcióknak és vezetőiknek meghatározó szerepük van a parlamenti munka számos fontos kérdésében. Ilyen például a parlamenti tisztségviselők és a bizottságok tagjainak jelölése, a plenáris ülések napirendjének kialakítása. A valamely frakcióhoz tartozó képviselők a frakciók „delegáltjaiként” vesznek részt a parlamenti bizottságok munkájában.
A frakcióvezető feladata, hogy a frakció működését összehangolja, a képviselőcsoport véleményét különböző fórumokon képviselje, fontos kérdésekben ismertesse a frakció álláspontját a plenáris üléseken, illetve általában intézze a frakció ügyeit.
A frakcióvezetők számára a házszabályi rendelkezések jelentős jogosítványokat biztosítanak. Így például szavazati joggal tagjai a Házbizottságnak, javaslatot tehetnek a Törvényalkotási Bizottságnak a bizottságok által tárgysorozatba nem vett indítványok tárgysorozatba-vételére, megjelölhetik azokat a képviselőket, akik azonnali kérdéseket tesznek fel stb. Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnöknek a frakcióvezetők véleményét is ki kell kérnie.
A frakciók szervezete és működése
A házszabályi rendelkezések a frakciókkal kapcsolatban csak a legfontosabb, garanciális jelentőségű kérdésekre térnek ki, mint a frakció megalakítása, működése, gazdálkodása és megszűnése. Rendelkeznek arról is, hogy a frakció tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezetőhelyetteseket és más tisztségviselőket választhat. Ha a frakcióvezető akadályoztatva van, jogait a helyettese gyakorolja.
A frakciók szervezetének és a működésének részletes szabályait a frakció által elfogadott Alapszabály vagy Szabályzat határozza meg. Ezek nem jogi normák, de azáltal, hogy meghatározzák a képviselőcsoportok működését, szervezetét, befolyásolják a frakciótagok jogainak gyakorlását, lehetőségeit.
A plenáris és bizottsági ülésektől eltérően a frakciók a nyilvánosság kizárásával tanácskoznak. A frakcióüléseken készülnek fel a plenáris ülésekre, itt határozzák meg a különböző parlamenti témákban képviselt álláspontjukat és vitatják meg a szervezeti és a személyi ügyeiket.
Frakciók 1990 és 2022 között
2012-ig olyan (új) párt is alakíthatott frakciót, amely nem indult a választásokon.
Az 1990-1994-es parlamenti ciklus alakuló ülésén hat frakció (a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt) jelentette be megalakulását, később az FKgP képviselőcsoportja kettévált (az egyik képviselőcsoport később megszűnt), a ciklus végére pedig a Magyar Igazság és Élet Pártja hozott létre új frakciót.
Az 1994-1998-as ciklusban ismét hat frakció (MSZP, SZDSZ, MDF, FKgP, KDNP, Fidesz, későbbi elnevezéssel: Fidesz–Magyar Polgári Párt) kezdte el munkáját a parlamentben, majd az MDF-ből kivált a Magyar Demokrata Néppárt képviselőcsoportja, a ciklus végére pedig megszűnt a KDNP frakciója.
Az 1998-2002-es ciklus alakuló ülésén újra hat frakció (Fidesz, MSZP, FKgP, SZDSZ, MDF, MIÉP) jelentette be megalakulását és először 1990 óta e frakciómegoszlás a ciklus végéig megmaradt. Nem alakult, de nem is szűnt meg képviselőcsoport, bár az FKgP frakciója (kizárással vagy kilépéssel) tagjai jelentős részét elveszítette. A két-, illetve háromfős frakcióalakítási kísérletek nem vezettek eredményre, új frakció nem alakult.
A 2002-2006-os ciklus alakuló ülésén már csak négy képviselőcsoport jelentette be megalakulását (a kormánypárti MSZP és az SZDSZ, valamint az ellenzéki Fidesz és az MDF) és bár voltak kilépések és kizárások, e négy frakció működött a ciklus végéig.
A 2006-2010-es ciklus alakuló ülésén öt frakció jelentette be megalakulását, két kormánypárti (MSZP, SZDSZ) és három ellenzéki (Fidesz, KDNP, MDF) frakció. (Bár a KDNP a választásokon közös jelölteket és közös listát állított a Fidesszel, de az Országgyűlésben önálló képviselőcsoportot alakított.) 2008. április 30-án az SZDSZ kilépett a kormányból, így képviselőcsoportja ellenzéki frakcióvá vált. 2009 márciusával megszűnt az 1990 óta folyamatosan működő MDF-frakció. E ciklusban új frakció megalakítására a képviselők nem tettek kísérletet.
A 2010-2014-es ciklus Országgyűlésének alakuló ülésén öt frakció jelentette be megalakulását, két kormánypárti (a Fidesz és a KDNP) és három ellenzéki frakció (MSZP, Jobbik, LMP). A Fidesz és a KDNP frakciószövetséget alakított. Az MSZP frakciójából kilépő 10 képviselő frakcióalakítási kísérlete (Demokratikus Koalíció) nem járt sikerrel. 2013 februárjában az LMP frakciójából 8 képviselő kilépett, így a frakció megszűnt. A határozati házszabályi rendelkezések módosítása alapján az LMP 7 képviselője 2012 szeptemberében újból megalakította frakcióját.
A 2014-2018-as ciklus alakuló ülésén öt frakció jelentette be megalakulását, amelyből kettő kormánypárti (a Fidesz és a KDNP), három ellenzéki (MSZP, Jobbik, LMP).
A 2018-2022-es ciklus alakuló ülésén hét frakció jelentette be megalakulását, amelyből kettő kormánypárti (a Fidesz és a KDNP), öt ellenzéki (Jobbik, MSZP, DK, Párbeszéd, LMP).
A 2022-2026-os ciklus alakuló ülésén kilenc frakció jelentette be megalakulását, ezek közül kettő kormánypárti (a Fidesz és a KDNP), hét ellenzéki (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, Mi Hazánk, Párbeszéd, LMP).