A törvényalkotó Országgyűlés a népképviseleti demokrácia legfontosabb szerve. Azon túl, hogy megalkotja az egyes életviszonyokat szabályozó törvényeket és határozatokat, fontos szerepe van a végrehajtó hatalom (a Kormány) ellenőrzésében is. Emellett megválasztja a közjogi tisztségviselőket és kiemelt feladata az éves költségvetési törvényjavaslat elfogadása is.
Tagjai a négyévente sorra kerülő országgyűlési választások során megbízást nyert képviselők és nemzetiségi szószólók.
Az Országgyűlés alkotmányos jogállását és működésének kereteit az Alaptörvény és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény határozza meg, belső folyamatait és szervezetét pedig az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat rögzíti.
Az Országgyűlésbe jutott pártok – meghatározott feltételek teljesülése esetén – képviselőcsoportokat (frakciókat) alakíthatnak. A képviselők megválasztják az Országgyűlés munkáját irányító tisztségviselőit (a házelnököt, az alelnököket és a háznagyot – akik a frakcióvezetőkkel együtt a Házbizottság tagjai –, valamint a jegyzőket), és létrehozzák a bizottságokat.
Az Országgyűlésre vonatkozó tételes jogi szabályozásról, feladatairól és működéséről az alábbi kiadványok tartalmaznak részletes információkat:
Házszabályi rendelkezések (Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozatban foglalt házszabályi rendelkezések egységes szerkezetben. /Kiegészítve az Országgyűlés alakuló ülése óta eltelt időben hozott Házbizottsági állásfoglalásokkal./)
Parlamenti jog - Az Országgyűlés működése, feladat- és hatáskörei, kapcsolódó intézmények (Az Országgyűlés Hivatala gondozásában megjelent kiadvány.)