Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának tevékenysége és szerepe
A parlamentek világszervezetének létrejötte és
a Magyar IPU Csoport alapítása
Az Interparlamentáris Unió alapítókonferenciájára (akkori nevén: Parlamenti Döntőbírósági Konferencia) 1889-ben Párizsban került sor 9 ország (Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Franciaország, Libéria, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország) parlamenti képviselőinek részvételével.
Magosligeti dr. Hagara Viktor, az akkori magyar parlament nagyszőlősi kerületének képviselője, az öt nyelven beszélő jogtudós és humanista gondolkodó első IPU-konferencián történt részvételének köszönhetően hazánk a parlamentek világszervezetének alapítói között szerepel.
Az Interparlamentáris Unió magyar képviselői csoportjának megalakítására Bánffy Dezső miniszterelnök ösztönzésére, 1895. május 16-án, 131 fővel került sor. A Csoport első elnöke Jókai Mór országgyűlési képviselő, a főrendiház tagja, a nagy magyar író volt, akinek megnyerő személyisége és felszólalásai nemzetközi szinten is hozzájárultak a magyar kérdések jobb megértéséhez.
A Csoport tevékenysége
Az IPU létrehozásában és eredményes működésében a magyar képviselők mindig tevékeny szerepet vállaltak. Ennek bizonyítéka, hogy eddig nyolc magyar tagja volt a szervezet politikáját kialakító Végrehajtó Bizottságnak, köztük olyan, nemzetközi viszonylatban is nagy elismertségnek örvendő politikusok, mint Apponyi Albert és Berzeviczy Albert, akik részt vettek az IPU tevékenységi körének kialakításában is. Magyarország a német megszállásig fenntartotta tagságát az IPU-ban, s küldöttei, így Károlyi Mihály és Nagy Imre megjelentek a háború utáni konferenciákon és tanácsüléseken.
Az Országgyűlés az IPU 1889-es megalakulása óta három ízben adott otthont a világszervezet nagy közgyűlésének: 1896-ban a millenniumi ünnepségsorozatot lezáró 7. IPU-konferenciának, 1936-ban a 32. IPU-konferenciának, továbbá a nemzetközi szervezet 100. évfordulóját ünneplő 81. IPU-konferenciának 1989 márciusában. Ezenkívül több speciális IPU-rendezvényre is sor került Budapesten, mint például a helsinki folyamatot támogató IPU-konferenciára a biztonság és együttműködés aktuális kérdéseiről 1983-ban, a gyermekek helyzetét és jogait megvitató IPU–UNICEF-szemináriumra 1993 márciusában, a regionális emberi jogi szimpóziumra 1993 májusában, a parlamenti elnökök 2. világkonferenciáját előkészítő bizottsági ülésre 2004-ben, továbbá az Információs és Kommunikációs Technológiák Világközpontja 3. elnökségi ülésére 2009-ben.
Az IPU Magyar Nemzeti Csoportja fennállásának 120. évfordulója alkalmából 2015 novemberében Magyarországra látogatott Saber H. Chowdhury, az Interparlamentáris Unió elnöke, aki a Nemzeti Csoport jubileumi emlékülésén mondott köszöntő beszédet, az Országgyűlés elnökével közösen nyitotta meg az IPU fotókiállítását, valamint mutatta be a jubileum alkalmából megjelentetett magyar parlamenti emlékérmét.
Az Országgyűlés 2017 februárjában regionális szemináriumot szervezett az IPU-val közösen a közép- és kelet-európai, valamint közép-ázsiai országok parlamentjei számára a fenntartható fejlődési célok, kiemelten a klímaváltozás és a víz témakörében; a rendezvényen 23 ország képviseltette magát. A Magyar IPU Csoport a szeminárium alkalmából magyar nyelven jelentette meg az IPU Parlamenti cselekvési terv a klímaváltozásról címet viselő kiadványát. A 136., bangladesi IPU-közgyűlésen nagy sikerű magyar plakátkiállítás került bemutatásra, amely Az Ifjúság a Fenntartható Fejlődésért címet viselte.
2019. június 4-én hivatalos látogatást tett Magyarországon Gabriela Cuevas Barron IPU-elnök, Martin Chungong IPU-főtitkárral együtt, hogy részt vegyen az Interparlamentáris Unió alapításának és az Országgyűlés IPU-tagságának 130. évfordulója alkalmából rendezett parlamenti megemlékezésen, a parlamenti bélyegblokk kibocsátásának ünnepi alkalmán, és az Országgyűlés elnökével közösen nyissa meg a parlamentek világszervezetének és az Országgyűlés IPU-ban folytatott tevékenységének történetét bemutató magyar és angol nyelvű fotókiállítást.
Az Országgyűlés 130. évfordulós fotókiállítása egy hónappal később, 2019 júliusában az ENSZ New York-i székházában is bemutatásra került.
2020-ban, Jókai Mór író, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag születésének 195. évfordulója alkalmából termet neveztek el a Parlament épületében az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának első elnökéről. A Jókai terem avatásán a Magyar IPU Csoport hétpárti elnökségének tagjai vettek részt 2020. december 16-án.
Az IPU Magyar Nemzeti Csoportja 1990 óta testületi tagsággal bír, melynek megfelelően az Országgyűlés valamennyi képviselője a Magyar Nemzeti Csoport tagja. Az IPU MNCS tagjai évi egyszeri, a Csoport többpárti vezetősége által megállapított összegű tagdíjat fizetnek.
Az IPU MNCS mindenkori vezetősége – 2006-tól elnöksége – valamennyi parlamenti ciklus elején újjáalakul. A Csoport munkáját 2006–2010 között 7 fős választott vezetőség irányította, elnöksége a 2010–2014-es parlamenti ciklusban 6 főből állt. Az elnökség összetétele a parlamenti képviselőcsoportok közti megállapodást tükrözi. Az IPU MNCS elnökének jelölése a legnagyobb frakciót biztosító párt joga.
Az IPU Magyar Nemzeti Csoportja az Országgyűlés 2022. június 22-i ülésén egyhangúlag elfogadott 25/2022. számú Országgyűlési határozatnak megfelelően újjáalakult, módosította alapszabályát, s megválasztotta 6 fős elnökségét, melybe a parlament 8 képviselőcsoportja delegál - rotációs alapon - tagokat. A Magyar IPU Csoport elnöke jelenleg Balla Mihály képviselő.
Az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának fő feladata, hogy hazai vonatkozásban támogatást nyújtson az Országgyűlés keretein belül az országgyűlési képviselők által létrehozott két- és többoldalú baráti tagozatok munkájához, valamint az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak tekintetében szerepet vállaljon annak nemzetközi tevékenységében.
A Nemzeti Csoport tagjai két- és többoldalú baráti tagozatokat hoznak létre. A tagozatok alapvető feladata az Országgyűlés más nemzeti parlamentekkel fenntartott kétoldalú kapcsolatainak ápolása és erősítése. A Csoport tevékenységének kiemelt területe a két- és többoldalú baráti tagozatok megalakítása és munkájuk koordinálása. A tagozatok tevékenysége szerves részét képezi a kétoldalú parlamenti diplomáciának, és ezáltal nélkülözhetetlen az Országgyűlés külkapcsolatainak ápolása szempontjából.
A 2006–2010-es ciklusban 49, a 2010–2014-es ciklusban 69 tagozat alakult, melyek munkájában mintegy 300 képviselő vett részt. Az Országgyűlés képviselőinek létszámbeli csökkenése ellenére a 2014–2018-as parlamenti ciklusban 85 két- és többoldalú baráti tagozat és csoport működött. Az Országgyűlésben jelenleg 93 kétoldalú baráti csoport és regionális baráti tagozat működik. E tevékenység szervezési és adminisztratív hátterét az Országgyűlés Hivatalának Külügyi Igazgatósága, ezen belül az IPU Magyar Nemzeti Csoport Titkársága biztosítja.
Az IPU szerepe nemzeti szempontból
Az Interparlamentáris Unió mindmáig az egyetlen olyan parlamenti szervezet, amelynek tanácskozásain a világ minden kontinensének országai képviseltetik magukat. Tagországainak száma jelenleg 180. Ennélfogva az IPU alkalmas globális problémák megvitatására és kezelésére úgy is, mint az ENSZ kvázi parlamenti dimenziója.
Az IPU tanácskozásainak résztvevői között növekvő számban találunk hazájukban fontos politikai szerepet betöltő személyiségeket, parlamenti elnököket, alelnököket és bizottsági tisztségviselőket. Az általános gyakorlat szerint egy-egy IPU-közgyűlésen átlagosan 50-70 parlamenti elnök és számos alelnök vesz részt.
Az IPU rendezvényein kialakuló személyes kapcsolatok hatékonyan szolgálhatják a bilaterális kapcsolatok elmélyítését.
Az IPU-határozatok, -állásfoglalások és -tanulmányok tartalmára valamennyi parlamenti küldöttség hatást gyakorolhat. A dokumentumok hazai törvényhozási és kormányzati megismertetésével indirekt módon segíthető valamennyi képviselő törvényhozói munkája, javítható tájékozottsága, előmozdítható kapcsolódó jogszabályok előkészítése, nemzetközi megállapodások ratifikálása, s lehetőség nyílhat speciális problémák nemzetközi szintű kezelésének megismerésére.
Az IPU szervezeti keretként alkalmas a tagországok érdekeit szolgáló olyan akciók kezdeményezésére, melyek parlamenti területen kiegészítik és erősítik külpolitikai törekvéseiket. Erre példaként állhat azon kezdeményező lépés, amelyet a magyar IPU-delegáció 1993-ban a finnugor nyelvű népek országainak irányában tett. 2008 októbere óta – magyar–lengyel indítvány eredményeként – létrejött az IPU keretein belül működő V4-es formáció is, mely a visegrádi országok IPU-delegációinak koordinációját hivatott ellátni, és amelynek további fejlesztésére a jövőben is jó lehetőségeink vannak.
Az IPU globális fórumain részt vevő országgyűlési képviselők szóban és írásban is tájékoztathatják más országok küldötteit a hazájukban zajló politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokról, továbbá olyan nemzetek törvényhozásainak képviselőivel folytathatnak szakmai tapasztalatcserét, amelyekkel a nagy földrajzi távolság és az utazás költségvetési vonzata miatt más módon nem nyílna lehetőség személyes találkozásra.