Parlamentközi konferencia a kulturális örökségről és a nemzeti közösségek identitásáról

Cosac elnökeinek találkozója (2024. július 28-29.)

Budapest, 2024. december 4-5.

Szeretettel köszöntöm a 2024. II. félévi magyar uniós elnökség alkalmából. Az elnökség a parlamentközi együttműködés révén lehetőséget ad arra, hogy az uniós állampolgárok által közvetlenül választott képviselők, bizottsági elnökök találkozzanak, eszmét cseréljenek.

Magyarország 2010-től kiemelt figyelmet fordít a hazánkban élő nemzeti közösségekre és az ország határain kívül élő magyar identitású közösségekre. 2011 óta önálló szakbizottság foglalkozik a külhoni magyarsággal, 2014-től pedig amellett, hogy a hazánkban élő nemzetiségek kedvezményes parlamenti képviseleti lehetőséggel, illetve szószólói hellyel rendelkeznek, a nemzetiségeket képviselő bizottságban is érvényesíthetik érdekeiket. Magyarország Alaptörvényében is deklarálta, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. 2010 óta kiterjesztettük az állampolgársági törvényt, és minden segítséget megadunk ahhoz, hogy honfitársaink büszkék lehessenek magyarságukra, éljenek a világ bármely pontján. Megtörtént a nemzet határok feletti újraegyesítése.

Fontos elmondani, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek nem másodrendű állampolgárok, közösségeik hozzájárultak az európai kulturális örökség gazdagításához, és jogosan várják el, hogy megőrizhessék identitásukat és mindenhol államalkotó tényezőként ismerjék el őket. Az erős közösségek erős államokat eredményeznek, az erős államok pedig erős Európát. Minden európai polgár számára fontos a közös gondolkodás múltunkról, identitásunkról, közösségeinkről európai jövőnk érdekében, hiszen a számbelileg kisebbségben élő európai nemzeti közösségek – nagyjából 50 millió európai adófizető polgár – szabadságjogainak biztosítása ma is megoldásra váró kérdés kontinensünkön.

Közös érdekünk és felelősségünk, hogy az európai értékek mentén, hagyományaink megértésével és beépítésével, közös érdekeink alapján foglalkozzunk az őshonos nemzeti kisebbségekkel.

A 2024. december 4–5. közt Budapesten megrendezendő, A kulturális örökségről és a nemzeti közösségek identitásáról című parlamentközi konferencia jó alkalmat teremt arra, hogy a tagországok szakbizottságainak delegációi tájékozódhassanak, és kifejthessék álláspontjukat ezekben a kérdésekben. Szeretettel várjuk Budapesten!

Ritter Imre, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elnöke köszöntője

„Nemzetiség, hazaszeretet azon titok, mely mindent egyesít. Az elsőt lehetőségig kifejteni, a másodikat minden anyaföldünket-lakja kebelben lehetővé tenni s így egy háborítlan s csendes, de életteli jövendőt virrasztni hazánkra nekünk (...) legszentebb tisztünk.”
Széchenyi István gróf (1831, Stádium)

Tisztelt Látogató!

Magyarország 9,6 milliós lakosságának 5%-a vallja magát a 13 elismert kisebbség valamelyikéhez tartozónak. Valójában Magyarországon nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről beszélünk, de az egyszerűség, illetve a nemzetközi szintéren való közérthetőség kedvéért maradjunk a kisebbségek kifejezésnél. A szlovének alkotják a legkisebb őshonos közösséget Magyarországon, a romák a legnagyobbat. További elismert kisebbségek az örmények, ruszinok, görögök, bolgárok, lengyelek, ukránok, szerbek, horvátok, szlovákok, románok és a németek.

Ennek a közel 500 ezer honpolgárnak az érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága. Ezt a munkát a 2014–2018-as parlamenti ciklusban 13 szószóló végezte. A 2018. évi országgyűlési képviselők választása óta a szószólók mellett egy teljes jogú – német – nemzetiségi képviselővel működik a Bizottság.

A Bizottság feladata a hazai őshonos kisebbségek problémáinak megoldása, ügyeinek előremozdítása, a közeli és távoli jövőben tervezett céljaink eléréséhez vezető út egyengetése, az előrehaladás felgyorsítása. Ez az érdekérvényesítési folyamat igen szerteágazó. Hiszen azt, hogy mi tartozik a nemzetiségpolitikai kérdések közé, azt nekünk, kisebbségeknek kell tudnunk megfogalmazni. A mindenkori magyar Országgyűlés és a Kormány számára egyértelműen meg kell mutassuk, hogy mi az, amit kérünk, elvárunk, és mi az, amit mi tudunk tenni hazánk, Magyarország fejlődéséért, az elmúlt évszázadok során közösen kialakított, megalkotott értékek védelmében, azok további gyarapítása érdekében.

A Kulturális örökség és nemzeti közösségek identitása című konferencia – melyre tisztelettel és nagy szeretettel hívom és várom Önöket – Európa sokszínű kulturális hagyományainak megőrzésére, így a magyarországi őshonos nemzetiségek fennmaradására, fejlődésére hívja fel a figyelmet.

Ismertető a konferenciáról

A 2024. december 5-én megrendezendő Kulturális örökség és nemzeti közösségek identitása címet viselő konferencia az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége keretében a magyar Országgyűlés által megszervezett parlamentközi esemény. A konferencia a nemzetek Európájának nyelvi és kulturális örökségével, ehhez kapcsolódóan az európai nemzeti kisebbségek védelmével, a többséget és kisebbséget egyaránt megillető nemzeti identitás védelmével, illetve az ehhez kapcsolódó tagállami vagy regionális jó gyakorlatokkal foglalkozik.

A résztvevők az Európai Unió nemzeti parlamentjei témában érintett bizottságainak küldöttségei, továbbá egyes európai régiók meghívottjai.

Az európai kisebbségvédelemben az EU-nak is viszonyítási alapot jelentő Európa Tanács megalakulásának idei, 75 éves évfordulója jó alkalmat teremt arra, hogy az eseményen a nemzetközi kisebbségvédelmi intézményrendszert alkotó szervezetek jeles képviselői értékelést adjanak a témakör különböző aspektusairól.

A konferencia szervesen kapcsolódik az Európai Unió parlamenti elnökeinek konferenciáján Palma de Mallorcán április 23-án elfogadott elnökségi következtetésekben foglaltakhoz, mely szerint az elnökök:
„Kötelezettséget vállalnak arra, hogy a 2018-as európai kulturális menetrendben meghatározott irányvonal mentén folytatják a munkát, és különösen arra, hogy biztosítják a kulturális jogok hatékony gyakorlását, szem előtt tartva, hogy a kultúra védelme és a kultúrának az egyenlőségen alapuló társadalom építésében játszott jelentős szerepének felismerése a demokrácia, az alapvető jogok és szabadságok, valamint a jóléti állam védelmét jelenti.”
„Szükségesnek tartják az Európai Unió nyelvi sokszínűségének védelmét, amelyet az egyik legfontosabb közös örökségünknek tekintenek, valamint – összhangban az egyes tagállamok alkotmányában lefektetett alapelvekkel és szabályokkal –szükségesnek tartják a kisebbségi nyelvek támogatását és használatuk ösztönzését, beleértve a parlamenti szférát is.”

Reméljük, hogy a résztvevők az egyes tagállamok alkotmányában lefektetett elveknek, egyben az európai alapértékeknek is megfelelő jó gyakorlatokról számolhatnak be, hogy a tanácskozáson még nagyobb figyelmet irányítsunk a kérdéskörre.