Magyarország Alaptörvényének értelmében az Országgyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti és jogalkotó szerve. A 2004. május 1-jei EU-csatlakozással egyes jogalkotó hatáskörök átkerültek az Európai Unió intézményeihez (Európai Bizottság, az EU Tanácsa, Európai Parlament), az Európai Unió joga a magyar jogrendszer részévé vált. Ez a hatáskör-átruházás nem a jogkörökről való lemondást, hanem egyes jogalkotó hatásköröknek a többi uniós tagállammal közös gyakorlását jelenti.
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) VI. fejezete szabályozza, hogy az Országgyűlés milyen eljárások keretében és milyen jogkörökkel vesz részt az európai uniós ügyek vitelében. A határozati házszabályi rendelkezések (HHSZ) 139–145. §-a kiegészíti a törvényi rendelkezéseket és meghatározza az egyes eljárások részleteit. Az EU-tagállam nemzeti parlamentje közvetlenül nem vesz részt az uniós döntéshozatalban, de az elmúlt évtizedekben kialakításra került több olyan eljárás, amelyek révén a törvényhozó testület befolyásolhatja az uniós jogalkotást.
Az Ogytv. 62. §-a az országgyűlési jogkörök gyakorlásának módjáról kimondja, hogy az Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti – a VI. fejezetben meghatározott – ellenőrzési jogokat országgyűlési bizottság útján is gyakorolhatja. Az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának a VI. fejezetben meghatározott eljárások során ügydöntő hatásköre van. Az Európai Ügyek Bizottsága (a továbbiakban: EÜB) az Országgyűlés kötelezően létrehozandó állandó bizottsága.
Az EÜB az Ogytv. alapján az alábbi európai uniós eljárásokat folytatja le:
- az egyeztetési eljárás;
- a szubszidiaritás elvének vizsgálata;
- politikai párbeszéd az Európai Bizottsággal;
- részvétel az Európai Uniós Konzultációs Testület munkájában;
- európai uniós tisztségre jelölt személyek meghallgatása.
Az egyeztetési eljárásban az Európai Ügyek Bizottsága (EÜB) ügydöntő hatáskörrel rendelkezik. Célja, hogy az EÜB által kiválasztott európai uniós tervezetek vonatkozásában a Kormány az EÜB-vel együttműködve alakítsa ki a magyar tárgyalási álláspontot, valamint cél a Kormány Tanácsban végzett (jogalkotó) tevékenységének parlamenti ellenőrzése. Az Európai Unió tagállamainak nemzeti parlamentjei a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta két eljárás keretében kapcsolódhatnak be közvetlenül az uniós döntéshozatalba: a szubszidiaritásvizsgálat eredményeként elfogadott indokolt vélemény, valamint az ún. politikai párbeszéd keretében kialakított vélemény révén. A szubszidiaritás elve a döntéseknek mindig a lehető legalacsonyabb szinten történő meghozatalát mondja ki, az Ogytv. és a HHSZ alapján pedig az Országgyűlésben az Európai Ügyek Bizottsága látja el szubszidiaritás ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatokat, és kizárólagos kezdeményezési jogosultsággal rendelkezik.
Az Országgyűlés ellenőrző tevékenységét európai uniós ügyekben is ellátja, fontos feladata a Kormány beszámoltatása annak munkájáról. Ennek parlamenti eszközei (interpellációk, kérdések, bizottsági meghallgatások, parlamenti vitanapok) uniós ügyekben is alkalmazhatók.
Az Ogytv. 69. §-a a Kormány tájékoztatási kötelezettségének egyéb eseteit is meghatározza. Ezek közé tartozik, hogy az Európai Uniós Konzultációs Testület a miniszterelnök részvételével biztosít lehetőséget az Európai Tanács ülésein napirendre kerülő kérdések, a képviselendő magyar álláspont megvitatására. Hasonló megbeszélés tartható egyéb stratégiai jelentőségű uniós politikai eseményekről (pl. diplomáciai csúcstalálkozók). Az Európai Tanács ülését követően a miniszterelnök az ülés kimeneteléről történő tájékoztatás céljából az Országgyűlés ülésén napirenden kívül felszólalhat, vagy a Kormány tájékoztatja az Európai Ügyek Bizottságát.
A Kormány évente szóban tájékoztatja az Európai Ügyek Bizottságát a Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről. Az Országgyűlés ellenőrzési eszközei közé sorolható az a rendelkezés is, amelynek értelmében az Országgyűlés meghallgathatja a Kormány által az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, Törvényszéke, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak javasolt személyeket.
Az Európai Unión belüli parlamentközi együttműködésnek (részletesen Az európai uniós parlamentközi együttműködés menüpontban) számos meghatározó fóruma van, amelyeknek aktív résztvevője a magyar Országgyűlés is. Az Országgyűlés kapcsolatot tart az Európai Parlamenttel is. Az Országgyűlés az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény alapján kapcsolatokat tart fenn a magyar EP-képviselőkkel, akiknek a törvény speciális jogokat biztosít az Országgyűlés munkájában való részvételre. Magyarország uniós csatlakozását követően az információáramlás és a koordináció hatékonyságának elősegítése érdekében az Európai Parlamenttel, valamint más európai uniós intézményekkel való kapcsolattartás jegyében 2004. szeptember 1-jén megnyílt az Országgyűlés EU mellett működő Állandó Irodája Brüsszelben.
Az Országgyűlés az Európai Bizottsággal is együttműködik. A szubszidiaritásvizsgálathoz és a politikai párbeszédhez kapcsolódó együttműködésen túl kiemelt jelentősége van az uniós biztosokkal folytatott eszmecseréknek, amelyek egyrészről a parlamentközi találkozókon, másrészről az Országgyűlésben valósulnak meg. Az Európai Bizottság az éves jogállamisági jelentésekhez kapcsolódóan rendszeres konzultációt folytat a magyar Országgyűlés tagjaival is.
