Parlamentközi konferencia a kulturális örökségről és a nemzeti közösségek identitásárólBudapest, 2024. december 4-5. |
Ismertető a koferenciárólDokumentumokHáttéranyagokFotókVideók |
|
||
Ritter Imre, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elnöke köszöntője„Nemzetiség, hazaszeretet azon titok, mely mindent egyesít. Az elsőt lehetőségig kifejteni, a másodikat minden anyaföldünket-lakja kebelben lehetővé tenni s így egy háborítlan s csendes, de életteli jövendőt virrasztni hazánkra nekünk (...) legszentebb tisztünk.” Tisztelt Látogató! Magyarország 9,6 milliós lakosságának 5%-a vallja magát a 13 elismert kisebbség valamelyikéhez tartozónak. Valójában Magyarországon nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről beszélünk, de az egyszerűség, illetve a nemzetközi szintéren való közérthetőség kedvéért maradjunk a kisebbségek kifejezésnél. A szlovének alkotják a legkisebb őshonos közösséget Magyarországon, a romák a legnagyobbat. További elismert kisebbségek az örmények, ruszinok, görögök, bolgárok, lengyelek, ukránok, szerbek, horvátok, szlovákok, románok és a németek. Ennek a közel 500 ezer honpolgárnak az érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága. Ezt a munkát a 2014–2018-as parlamenti ciklusban 13 szószóló végezte. A 2018. évi országgyűlési képviselők választása óta a szószólók mellett egy teljes jogú – német – nemzetiségi képviselővel működik a Bizottság. A Bizottság feladata a hazai őshonos kisebbségek problémáinak megoldása, ügyeinek előremozdítása, a közeli és távoli jövőben tervezett céljaink eléréséhez vezető út egyengetése, az előrehaladás felgyorsítása. Ez az érdekérvényesítési folyamat igen szerteágazó. Hiszen azt, hogy mi tartozik a nemzetiségpolitikai kérdések közé, azt nekünk, kisebbségeknek kell tudnunk megfogalmazni. A mindenkori magyar Országgyűlés és a Kormány számára egyértelműen meg kell mutassuk, hogy mi az, amit kérünk, elvárunk, és mi az, amit mi tudunk tenni hazánk, Magyarország fejlődéséért, az elmúlt évszázadok során közösen kialakított, megalkotott értékek védelmében, azok további gyarapítása érdekében. A Kulturális örökség és nemzeti közösségek identitása című konferencia – melyre tisztelettel és nagy szeretettel hívom és várom Önöket – Európa sokszínű kulturális hagyományainak megőrzésére, így a magyarországi őshonos nemzetiségek fennmaradására, fejlődésére hívja fel a figyelmet. |
Ismertető a konferenciárólA 2024. december 5-én megrendezendő Kulturális örökség és nemzeti közösségek identitása címet viselő konferencia az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége keretében a magyar Országgyűlés által megszervezett parlamentközi esemény. A konferencia a nemzetek Európájának nyelvi és kulturális örökségével, ehhez kapcsolódóan az európai nemzeti kisebbségek védelmével, a többséget és kisebbséget egyaránt megillető nemzeti identitás védelmével, illetve az ehhez kapcsolódó tagállami vagy regionális jó gyakorlatokkal foglalkozik. A résztvevők az Európai Unió nemzeti parlamentjei témában érintett bizottságainak küldöttségei, továbbá egyes európai régiók meghívottjai. Az európai kisebbségvédelemben az EU-nak is viszonyítási alapot jelentő Európa Tanács megalakulásának idei, 75 éves évfordulója jó alkalmat teremt arra, hogy az eseményen a nemzetközi kisebbségvédelmi intézményrendszert alkotó szervezetek jeles képviselői értékelést adjanak a témakör különböző aspektusairól. A konferencia szervesen kapcsolódik az Európai Unió parlamenti elnökeinek konferenciáján Palma de Mallorcán április 23-án elfogadott elnökségi következtetésekben foglaltakhoz, mely szerint az elnökök: Reméljük, hogy a résztvevők az egyes tagállamok alkotmányában lefektetett elveknek, egyben az európai alapértékeknek is megfelelő jó gyakorlatokról számolhatnak be, hogy a tanácskozáson még nagyobb figyelmet irányítsunk a kérdéskörre. |
Dokumentumok |
Háttéranyagok
|