„Az európai polgárok alkotóereje a nemzeti identitásban rejlik” – eszmecsere a félév utolsó parlamentközi konferenciáján
2024. december 12.
Az eseményen Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke tartott megnyitó beszédet, melyben rámutatott: Európa kulturális öröksége és a kontinens jövője egyaránt az európai polgárok alkotóerejében gyökerezik, ez az alkotóerő pedig a nemzeti identitásban rejlik. Nemzeti identitása tehát a polgároknak van, ami anyanyelvükből, kultúrájukból és szülőföldjükből ered. A házelnök javasolta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kezdeményezze az egyetemes emberi jogok legújabb generációjának sorába egy eddig fájóan hiányzó jog, a nemzeti identitáshoz való jog felvételét. Hangsúlyozta: a nemzeti identitáshoz való jog a minden embert megillető azon jog, hogy elődeitől szabadon megörökölhesse azok anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjük otthonosságát, valamint azt szabadon továbbadhassa utódai számára.
Az esemény nyitó szakaszának levezető elnöke Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, a magyar Országgyűlés, illetve a magyar Európa tanácsi delegáció korábbi tagja volt, aki felhívta a figyelmet: a kulturális sokszínűség alapja a nemzeti közösségek identitása, és mind a kulturális örökséget, mind a nemzeti közösségeket védeni kell, éljenek akár többségi, akár kisebbségi státuszban.
Az eseményen felvezető előadást tartott Teódorosz Ruszópulosz, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, aki a kultúra és az identitás fogalmát az Európa Tanács és különösen a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény alappillérei közé tartozóként mutatta be. Az elnök hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek és nyelveik védelme nem csupán igazságosság kérdése, hanem kulturális identitásunk és társadalmi kohéziónk megőrzésének elengedhetetlen feltétele is.
Nicolas Levrat, az ENSZ kisebbségügyi különleges jelentéstevője megállapította, hogy az Európai Unió nem teljesít jól a kisebbségvédelmi kérdésekben, méltatta a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés szerepét, és alapvető feladatnak nevezte az identitásmegőrzés lehetőségeinek javítását.
Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke előadásában az Unió tagállamaiban tapasztalható jó és rossz gyakorlatokat szembeállítva érvelt az európai szintű megoldás megteremtése mellett. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg formálisan a kisebbségek védelme az EU alapértékei között szerepel, a közös intézményi keretek kialakítása folyamatosan akadályokba ütközik.
Szalayné Sándor Erzsébet, a magyarországi nemzetiségek védelmét ellátó ombudsman kiemelte: számos régi és új kihívás nehezíti a kisebbségek megmaradását. A sikeres kisebbségvédelem érdekében több együttműködésre, alkalmazkodásra és összetett megközelítésre, a kisebbségi csoportokon belül is tapasztalható sokszínűség figyelembevételére szólított fel, és emlékeztetett arra, hogy a 25 évvel ezelőtt kialakított európai kisebbségvédelmi eszközök a mai napig képesek a sokféleség megbecsülésének biztosítására a nemzeti homogenitás helyett.
A Kulturális örökség és a nemzeti kisebbségek védelme elnevezésű tematikus ülésszakot Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának (NÖB) elnöke vezette. A bevezető előadásokban Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a háborús konfliktusban pusztuló épített örökségből kiindulva a kisebbségvédelem legújabb kihívásait tekintette át, Javier Maroto, a spanyol Szenátus alelnöke a mássághoz való jog köré fűzte gondolatait, Kovács Elvira, a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének alelnöke pedig a EU-csatlakozási folyamat és a kisebbségvédelem összefüggéseire világított rá.
A Jó gyakorlatok – a nemzeti kisebbségi jogok jelene Európában című pódiumbeszélgetésen a beszélgetőpartnerek Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnökének vezetésével a kisebbségi jogok védelmének példáit mutatták be szerte Európából. A felszólalók között volt Paul Videsott, a dél-tiroli Bozen-Bolzano Egyetem tanára, Madlena Mahling, a Szászországi Tudományos, Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium szorb közösségért felelős biztosa, Tuomas Aslak Juuso, a Számi Parlament alelnöke, Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló, az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának alelnöke és Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszterhelyettese bemutatta a 2024. második félévi magyar európai uniós elnökség kulcsfontosságú területeit, különös tekintettel a konferencia témájához kapcsolódó elemekre.
A résztvevőkkel folytatott tartalmas eszmecserét követően a konferenciát lezárva Pánczél Károly, a NÖB elnöke reményét fejezte ki, hogy sikerült rámutatni: az európai kulturális örökségünk védelme elválaszthatatlan a nemzeti kisebbségek identitásának és jogainak védelmétől. A felszólalók azt is megerősítették, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása összefügg a demokratikus elvek érvényesülésével, a kisebbségvédelem a demokrácia fokmérője. Közös feladatunknak nevezte, hogy a sokszor sérülékeny, ám értékteremtő hagyományos közösségekre Európa sokkal jobban odafigyeljen.
A konferenciával kapcsolatos további információk itt olvashatók.
