Az Országgyűlés aktív szereplője az Európai Unión belüli parlamentek közötti együttműködésnek. Az EU alapító és módosító szerződéseinek egyes részei kitérnek a nemzeti parlamentek szerepére, az uniós parlamentközi együttműködés jelentőségére.
A hatályos uniós alapszerződésben, a Lisszaboni Szerződésben már több cikk és két jegyzőkönyv is utal a nemzeti parlamentek szerepére, ily módon az Európai Unió tevékenységében a nemzeti parlamentek a korábbiakhoz képest nagyobb mértékű részvétele vált lehetővé, és kibővültek azok a keretek, amelyek révén a parlamentek kifejthetik nézeteiket az Európai Unió jogalkotási aktusainak tervezeteire vonatkozóan, valamint a különös érdeklődésükre számot tartó ügyekben. Az Európai Unión belüli parlamentközi együttműködés céljait ezen szélesebb jogkörök révén három fő kategóriában lehet összegezni.
Egyrészt kiemelt fontosságú a parlamentek működésére vonatkozó, bevált tagállami gyakorlatok és információk cseréjének támogatása a kormányok európai uniós döntéshozatalban betöltött szerepe feletti parlamenti ellenőrzés és befolyás megerősítése érdekében. Másrészt fontos cél a parlamenti hatáskörök hatékony gyakorlásának biztosítása a szubszidiaritás és arányosság elveinek érvényesülése ellenőrzésének keretében. Végül pedig nagy figyelmet érdemel a nem uniós országokkal történő együttműködés elősegítése is. Összességében az Országgyűlés célja a jövőben is az, hogy a népszuverenitás letéteményeseiként a nemzeti parlamentek nagyobb szerepet kapjanak az Európai Unió politikájának befolyásolásában.
Az Európai Unión belüli parlamentközi együttműködésnek számos meghatározó fóruma van. A hosszabb múltra visszatekintő fórumok (pl. az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciája, illetve az Európai Unió tagállamainak nemzeti parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságainak konferenciája, a COSAC) mellett a Lisszaboni Szerződés és az Uniót érő kihívások nyomán megnövekedett az igény újabb parlamentközi fórumok létrehozására. A fórumok résztvevői körére jellemző, hogy a tagállami nemzeti parlamentek és az Európai Parlament delegációi mellett a tagjelölt országok parlamenti delegációi tanácskozási joggal (megfigyelőként) vehetnek részt az eseményeken, míg egyéb résztvevők meghívására eseti alapon van lehetőség. Eltérnek ettől a gyakorlattól azok a parlamentközi állandó fórumok (pl. Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés), amelyek állandó tagsággal rendelkeznek, és így a nem uniós tagországok parlamenti képviselői is teljes jogú tagként vesznek részt.
Az Európai Unió Parlamenti Elnökeinek Konferenciája a parlamentek közötti együttműködés legmagasabb fóruma az Európai Unióban, fő feladata a parlamenti együttműködés kereteinek és stratégiai céljainak meghatározása. Az Elnöki Konferencia dönt további állandó parlamentközi fórumok felállításáról, így különböző parlamentközi (interparlamentáris) konferenciák létrehozásáról. Az állandó parlamentközi konferenciák a következők:
- az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak konferenciája, a COSAC;
- a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) parlamenti ellenőrzéséért felelős parlamentközi konferencia;
- az Európai Unión belüli stabilitásról, gazdasági koordinációról és kormányzásról szóló parlamentközi konferencia;
- az Europol (Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége) tevékenységét ellenőrző – a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament tagjaiból álló – testület, az ún. Közös Parlamenti Ellenőrző Csoport ülése.
Az európai uniós parlamentközi együttműködés rendszeres fórumai közé tartozik továbbá az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége, az Eurojust tevékenységének az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek általi közös értékelésére összehívott parlamentközi bizottsági ülés is.
Az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét adó tagállam nemzeti parlamentje a rendszeresen megvalósuló parlamentközi konferenciák mellett minden félévben egyéb parlamenti bizottsági elnöki találkozókat is szervez, amelyek a parlamentközi gyakorlat alapján működő, kevéssé intézményesült formák. A bizottsági elnöki találkozók témái általában illeszkednek az adott elnökség prioritásaihoz.
Az Európai Unión belüli parlamenti együttműködésben meghatározó jelentősége van a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament kapcsolatának. Az együttműködésnek különböző fórumai vannak, mint az Európai Parlament és a soros elnökséget adó tagállam parlamentje közös szervezésében megvalósuló parlamentközi találkozók, magas szintű konferenciák, illetve az Európai Parlament szakbizottságai által szervezett parlamentközi bizottsági ülések.
Az Európai Unió harmadik országokkal való együttműködésének egyik parlamenti színtere az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés, illetve a Keleti Partnerség Parlamenti Dimenziója, az EuroNest Parlamenti Közgyűlése. Az Európai Unió harmadik országokkal történő parlamenti együttműködésének másik elemét jelentik az Ázsia–Európa Parlamenti Partnerségi Találkozók (ASEP).
A parlamenti diplomáciában fontos elem a nemzeti parlamentek harmadik országokban megvalósuló uniós ikerintézményi (ún. twinning), illetve asszisztenciaprogramokban való részvétele. A magyar Országgyűlés az uniós tagállamok parlamentjei között a legsikeresebb az ilyen programok végrehajtásának elnyerésében és megvalósításában. Az Országgyűlés aktívan részt vesz az Európai Bizottság által finanszírozott legújabb európai uniós, harmadik országokbeli parlamenti kapacitásfejlesztési kezdeményezésben, az ún. Inter Pares – Parlamentek Partnerségben, az EU globális projektje a parlamentek kapacitásainak erősítésére című programban (Inter Pares – Parliaments in Partnership, EU Global Project to Strengthen the Capacity of Parliaments) is.
Az uniós parlamentközi együttműködés kapcsán fontos említést tenni a nemzeti parlamentek közötti információcserét támogató két meghatározó eszközről is: az EU Interparlamentáris Elektronikus Információcsere honlapja, az IPEX, továbbá az Európai Parlament és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által közösen szervezett kutatási és dokumentációs hálózat, az ECPRD.
