2024. szeptember 12.

A magyar EU-elnökség parlamenti együttműködése keretében 2024. szeptember 9–10. között az Országgyűlés szervezésében valósult meg a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) parlamenti ellenőrzéséért felelős parlamentközi konferencia. Az Országházban megrendezett eseményen 24 EU-tagország és az Európai Parlament, megfigyelőként pedig 8 EU-tagjelölt ország, az Egyesült Királyság, Izland, valamint Koszovó* parlamenti képviselői vettek részt. A konferencia házigazdái Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, valamint Kósa Lajos, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke voltak. Társelnöki feladatokat látott el továbbá David McAllister, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának elnöke. A rendezvényt megnyitó beszédében Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy Európa ne csak felismerje felelősségét saját biztonságával és védelmével összefüggésben, hanem hatékony lépéseket is tegyen ezek érdekében. Szerinte Európa csak akkor lehet sikeres, ha a stratégiai autonómia jegyében tud választ találni a sorsfordító kérdésekre.

A jövő Európája és az EU-hoz csatlakozni kívánó országok napirendi pontjának keretében Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja ismertette a bővítés terén az Európai Bizottság által az elmúlt években elért eredményeket. Álláspontja szerint az EU bővítése elkerülhetetlen: „nem az a kérdés, lesz-e bővítés, hanem hogy mikor lesz”. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, az Európai Unió Tanácsa magyar elnöksége nevében a bővítés kapcsán említést tett a nemzeti kisebbségek jogai megerősítésének fontosságáról is.

A KKBP és a KBVP prioritásai és aktualitásai témakörben Simon Mordue, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkár-helyettese összegezte az EU biztonságát fenyegető kihívásokat, kiemelte a parlamenti diplomácia fenntartható, jövőálló partnerségek kiépítésében betöltött szerepét. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Bizottság alelnöke videóüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit.

A külső határvédelem és illegális migráció napirendi pont keretében – a magyar–szerb déli határ rendvédelmi helyzetéről készült videó bemutatása után – Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes egyebek mellett elmondta, hogy Magyarország 2015 óta következetesen az EU külső határainak megóvását és a menekültügyi eljárások külső határokon kívüli lefolytatását helyezi migrációs politikájának középpontjába. Kuczik János Zoltán országos rendőrfőkapitány-helyettes bemutatta az illegális migránsokkal szembeni rendőrségi intézkedéseket, a magyarországi határvédelem technikai, infrastrukturális és jogszabályi hátterét. Hangsúlyozta, hogy a megfelelő határvédelem biztosítása érdekében 3000 fővel kellett bővíteni a rendőrség állományát, majd további 4000 határvadásszal. Kitért a különböző országok rendőrségi szervei közötti együttműködés jelentőségére, továbbá a Balkánon 2015 óta a Frontex keretében szolgálatot teljesítő 5600 rendőrre.

Sztáray Péter, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára a geopolitikai, stratégiai átrendeződés a világban témájú negyedik napirendi pont keretében felhívta a figyelmet a valódi, őszinte, a valamennyi érintett fél bevonásával történő párbeszédek és az egységes uniós álláspont kialakításánál a kisebbségi vélemények figyelembevételének fontosságára. Pia Kauma, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke arról beszélt, hogy az EBESZ konfliktusos helyzetekben is megfelelő platformot tud biztosítani a párbeszédhez. Az EU-val közös célnak nevezte Ukrajna területi integritásának és önvédelemhez való jogának megóvását. Nicolás Pascual de la Parte, az Európai Parlament Biztonsági és Védelmi Albizottságának tagja a nagyhatalmi erőviszonyok változására, az új technológiáknak (pl. mesterséges intelligencia, robotika, biotechnológia) a nemzetközi világrend átalakulására gyakorolt hatásaira is kitért.

A konferencia résztvevői az ukrán gazdaság és infrastruktúra elleni orosz támadások következményeiről is eszmecserét folytattak.

Németh Zsolt és Kósa Lajos hangsúlyozták a nemzeti parlamentek közötti párbeszéd, az egymás eltérő álláspontjának megismerése iránti nyitottság fontosságát. Németh Zsolt utalt az orosz–ukrán háború nemzetközi világrendre gyakorolt hatásaira, majd zárszavában elmondta, hogy a közös kül-, biztonság és védelempolitikában alapvetően azonosak a különböző európai politika erők stratégiai céljai, csupán „taktikai természetű” viták, különbözőségek vannak. A konferencia témáihoz kapcsolódóan a társelnökök közös nyilatkozatot fogadtak el.

A konferenciával kapcsolatos további információk itt olvashatók.

Videók

Fényképek

* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.