Középpontban az Europol tevékenysége, az illegális migráció kezelése és a kiberbűnözés elleni küzdelem
2024. november 18.
A magyar EU-elnökség parlamenti együttműködése keretében 2024. november 12-én valósult meg az Europol Közös Parlamenti Ellenőrző Csoport (JPSG) találkozója Brüsszelben az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságával (LIBE) társszervezésben. Az Európai Parlamentben megrendezett eseményen 24 EU-tagország, valamint az Európai Parlament képviselőiből álló delegációk vettek részt. A konferencia társelnökei dr. Vejkey Imre, az Igazságügyi Bizottság elnöke, Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke, valamint Javier Zarzalejos, a LIBE bizottság elnöke voltak. Az EU Tanácsa hivatalban lévő magyar elnöksége nevében Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes bevezetőjében elmondta, hogy az illegális migráció soha nem látott veszély elé állítja az európai biztonságot. Szorgalmazta, hogy az EU adjon meg minden segítséget a tagállamoknak a biztonság megőrzéséhez, a nemzeti rendvédelmi hatóságok támogatásához. Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa személyesen nem volt jelen az eseményen, hanem videóüzenetben összegezte az Európai Bizottság szervezett bűnözés elleni elmúlt ötéves tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy az Europol mandátumát megerősítették, kiemelve, hogy a legfontosabb feladat a polgárok biztonságának megtartása.
A következő napirend során Catherine de Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója és Peter de Buysscher, az Europol Igazgatótanácsának elnöke előadásukban tájékoztatást adtak az Europol 2024 márciusa és októbere közötti tevékenységéről, stratégiai és operatív fejleményekről, kiemelt figyelmet fordítva a 2025–2027 közötti programozási időszakra vonatkozó dokumentumban foglaltakra, valamint a külkapcsolatokra. Az adatvédelemmel foglalkozó napirend során Wojciech Wiewiórowski európai adatvédelmi biztos ismertette, hogy a fókusz az elmúlt években a nagy adathalmazok kezelésére, valamint a tagállami rendőrségek és az Europol közötti adatcserére, biometrikus adatok kezelésére helyeződött. Daniel Drewer az Europol adatvédelmi tisztviselőjeként végzett konzultációs tevékenységéről számolt be. Az alapvető jogok védelme napirend során Dirk Allaerts, az Europol alapjogi tisztviselője tájékoztatta a képviselőket tanácsadói tevékenységéről, kiemelve a folyamatos képzések fontosságát. Jean-Philippe Lecouffe, az Europol operatív ügyvezetőigazgató-helyettese az Europol ukrajnai háborúval kapcsolatos legutóbbi tevékenységeit mutatta be. Tájékoztatást adott az Ukrajnával való együttműködés formáiról, többek között az információcsere, a háborús bűncselekményeket vizsgáló hatóságok támogatása, a fegyverkereskedelem megakadályozása és a kiberfenyegetések visszaszorítása terén.
A találkozón részt vevő képviselők az Europol tevékenységének értékelésén túl két tematikus napirendi pontban is kifejthették véleményüket. Az illegális migráció kezelésével foglalkozó tematikus napirendi pont keretében Kósa Lajos levezető elnök, az ülés társelnöke kulcsfontosságúnak nevezte az európai emberek biztonságának szavatolását, hangsúlyozva, hogy az illegális migrációt nem kezelni kell, hanem megállítani. Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes rámutatott arra, hogy az európai polgárok többsége szoros összefüggést lát az illegális migráció és a közbiztonság romlása között. Nyomatékosította, hogy az illegális migráció megállítására és a biztonság szavatolására az egyetlen megoldás a külső határok védelme és ellenőrzése, amelyben az EU-nak segítenie kell a tagállamokat. Jean-Philippe Lecouffe, az Europol operatív ügyvezetőigazgató-helyettese a témához kapcsolódóan az illegális migránscsempészetet az egyik legnagyobb fenyegetésnek nevezte, megerősítve, hogy az Europol továbbra is támogatni fogja a tagállamok rendvédelmi szerveit a terrorizmus és a migránscsempészet elleni küzdelemben.
A kiberbűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó napirendi pont során Vejkey Imre levezető elnök, az ülés társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése a bűnüldözés és a bűnözők számára egyaránt lehetőségeket teremt, ezért kulcsfontosságú a szükséges kapacitások biztosítása a bűnüldöző hatóságok részére, úgy technikai, mint humán értelemben, beleértve a hatóságok számára a közös képzések általi tudásszerzést is. Rétvári Bence rámutatott arra, hogy a bűnüldöző szerveket fel kell készíteni a legújabb technológiák jelentette kihívásokra, és ezt az uniós jogalkotás során is szem előtt kell tartani. Meglátása szerint az Europolnak olyan központtá kell válnia, ami aktívan befolyásolja a leghatékonyabb bűnüldözési technológiák megteremtését és adaptálását. Floriana Sipala, az Európai Bizottság schengeni és belső biztonságért felelős főigazgató-helyettese a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendelet fontosságát emelte ki, rámutatva arra, hogy ez az első olyan jogszabály a világon, amely a területet hivatott szabályozni, hiszen a mesterséges intelligenciát használó és annak révén egyre képzettebb bűnözök elleni küzdelemben kiemelten fontos a bűnüldözők képzése. Andrei Linta, az Europol kapacitásért felelős ügyvezetőigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia gyors fejlődése kifinomultabb kibertámadásokat eredményez, a bűnözőknek már nincs szüksége magas szintű szakértelemre, ezért könnyen végeznek káros tevékenységet magas minőségben. Montserrat Marín López, a budapesti székhelyű CEPOL ügyvezető igazgatója, a CEPOL EU képzési központ egységének vezetője a CEPOL által biztosított, a belbiztonsági hatóságokkal és az Europollal együttműködésben kialakított mesterséges intelligencia terén nyújtott képzési programokat részletezte.
Az Europol JPSG találkozóval kapcsolatos további információk itt olvashatók.