2024. október 8.

Az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének parlamenti együttműködése keretében 2024. október 3–4. között az Országgyűlés szervezésében valósult meg Az Európai Unión belüli stabilitásról, gazdasági koordinációról és kormányzásról szóló parlamentközi konferencia. Az Országházban megrendezett eseményen 22 EU-tagország és az Európai Parlament, megfigyelőként pedig 8 EU-tagjelölt, illetve potenciális tagjelölt parlamenti képviselői vettek részt. A konferencia házigazdái Tessely Zoltán, az Európai Ügyek Bizottságának elnöke, Vajda Zoltán, a Költségvetési Bizottság elnöke, valamint Cseresnyés Péter, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának alelnöke voltak.

A rendezvényt megnyitó beszédében Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta, hogy Európa versenyképessége az európai közös jövő záloga. Az EU versenyképessége azonban rohamosan romlik, és hatékony reformokra van szükség ahhoz, hogy ne gyengüljön meg végletesen az Unió gazdasági és politikai jelentősége.

Az elektromos autózás térnyerése az Európai Unióban napirendi pont felvezető előadásában Cseresnyés Péter beszélt az európai versenyképességet érintő kihívásokról, és a közös cselekvés egyik fontos területének jelölte meg a közlekedést. Hangsúlyozta az európai autóipar gazdasági jelentőségét. Lóga Máté, Magyarország Nemzetgazdasági Minisztériumának államtitkára szerint a zöld fordulat és a versenyképesség egyidejű megőrzése jelentős kihívást jelent. Elengedhetetlennek tartotta, hogy az európai döntéshozók a fenntarthatósági politikájukat a tényekre alapozva, ideológiamentesen formálják. Elmondta: Magyarország célja, hogy teret engedjen a nyugati és keleti országokból származó technológia szinergiáinak, amelynek fontos terepe az elektromos járművek gyártása. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője szerint az elektromos autózásnak nagyon erős a pozitív víziója, klímavédelmi előnye pedig megkérdőjelezhetetlen. Szorgalmazta az elektromos autózás vonzóvá tételét az európai polgárok számára.

A gazdasági kormányzási keret reformja napirendi pont levezető elnöke, Vajda Zoltán beszélt többek között a fiskális fegyelem fenntartásának kihívásairól: a gazdasági sokkhatások, a politikai nyomás, illetve az előrejelzési hibák okozta problémákról. Szorgalmazta a stabilitási és növekedési paktum céljai iránti elkötelezettséget a tagállamok részéről. Banai Péter Benő, a magyar Pénzügyminisztérium államtitkára kiemelte a költségvetési fegyelem megtartását célzó, uniós viszonylatban is szigorú magyarországi szabályozást. Romhányi Balázs, a nem-kormányzati szervezetként működő Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője a mintegy 110-130 országban elvégzett nyílt költségvetési felmérés eredményeire hivatkozva megállapította, hogy az elmúlt 8 évben visszaesett a költségvetések parlamenti ellenőrzése.

A kohéziós politikára szánt uniós költségvetés hatása a többéves pénzügyi keretre című napirendi pont levezető elnöke, Tessely Zoltán szerint a kohéziós források nem könyöradományok, hanem az uniós Szerződések alapján a tagállamokat jogosan megillető források. Ismertette a Pannónia Szíve településeken kohéziós és nemzeti forrásokból megvalósított fejlesztéseket. Navracsics Tibor, Magyarország közigazgatási és területfejlesztési minisztere kiemelte a magyar elnökség azon célját, hogy a demográfiai kihívásokra a kohéziós politika keretében lehessen választ találni. Szorgalmazta a kohéziós politika mint pragmatikus uniós szakpolitika megerősítését annak érdekében, hogy az egész Európai Unió erősebb és versenyképesebb lehessen. Az egyszerűsítés, a rugalmasság, a szubszidiaritás és a partnerség fontosságát hangsúlyozta. Elisa Ferreira, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős biztosa videóüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőt.

A konferenciával kapcsolatos további információk itt olvashatók.