Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásáról az Alaptörvény, továbbá az Országgyűlésről szóló törvény rendelkezik.
Az Országgyűlés tisztségviselői az Országgyűlés elnöke, az alelnökök, a jegyzők, valamint a háznagy. Speciális tisztségviselők a korelnök és a korjegyzők, akik az Országgyűlés alakuló ülésén töltik be tisztségüket, és látják el az alakuló üléshez kapcsolódó feladataikat.
Az Országgyűlés elnökét titkos, míg a többi tisztségviselőt nyílt szavazással választja meg a plénum. A tisztségviselők személyének jelölése alapvetően az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak közös javaslata alapján történik. Ennek hiányában a házelnök személyére a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult javaslatot tenni. A háznagyot a házelnök javaslatára választja meg az Országgyűlés.
Az Alaptörvény és az Országgyűlésről szóló törvény nem határozza meg, hogy az elnök mellett hány alelnök, valamint jegyző megválasztására kerüljön sor. Erről az Országgyűlés az alakuló ülésen dönt, a pártok képviselőcsoportjainak megállapodása alapján. 1990-ben és 1994-ben a Ház 3 alelnököt és 8 jegyzőt, 1998-ban 3 alelnököt és 10 jegyzőt, 2002-ben, 2006-ban és 2010-ben 5 alelnököt és 10 jegyzőt, 2014-ben 6 alelnököt és újból 10 jegyzőt, 2018-ban 6 alelnököt és 13 jegyzőt, míg 2022-es alakuló ülésén 6 alelnököt és 12 jegyzőt választott.
A tisztségviselői megbízások - a háznagy kivételével - a frakciókhoz kötődnek. A képviselői megbízatás megszűnése, a lemondás és felmentés esete mellett a tisztségviselői megbízatás akkor is megszűnik, ha a képviselő kilép a frakcióból vagy az kizárja őt, ha képviselő a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetben másik képviselőcsoporthoz csatlakozik, továbbá a frakció megszűnése esetén, a képviselő miniszterelnökké történő megválasztásával, miniszterré, a miniszterelnök politikai igazgatójává vagy államtitkárrá történő kinevezésével, valamint akkor is, ha az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben.
A parlamenti tisztségek betöltéséről szóló megállapodás megkötése során a frakciók az arányosság és az erősorrend elvét tartják szem előtt, amelyek a parlamenten belüli arányokból következnek.
1990 augusztusa óta az Országgyűlés elnökévé mindig a legnagyobb kormánypárt politikusát választotta meg a parlament: 1990-ben Szabad Györgyöt (MDF), 1994-ben Gál Zoltánt (MSZP), 1998-ban dr. Áder Jánost (Fidesz), 2002-ben és 2006-ban újból dr. Szili Katalint (MSZP), majd lemondását követően 2009 szeptemberében dr. Katona Bélát (MSZP), a 2010. május 14-i alakuló ülésen pedig Schmitt Pált (Fidesz). 2010. augusztus 6-ától Kövér László (Fidesz) az Országgyűlés elnöke. Kövér Lászlót az Országgyűlés 2014. május 6-án és 2018. május 8-án újból, majd 2022. május 2-án negyedik alkalommal is megválasztotta az Országgyűlés elnökévé.
A plenáris ülések vezetésében a házelnök és az alelnökök jogai és kötelezettségei azonosak (ülést vezető elnökről beszélünk, függetlenül attól, hogy a házelnök, vagy valamely alelnök vezeti-e az ülést). Képviselőként törvényjavaslatokat nyújthatnak be (bár ez igen ritkán fordul elő), és felszólalhatnak vitában (ez sem gyakori). Ha érdemben fel akarnak szólalni a vitában, az ülés vezetését át kell adniuk elnöktársuknak és az adott napirend további tárgyalása, illetve határozathozatala során csak akkor vezethetik az ülést, ha ehhez az Országgyűlés előzetesen hozzájárult.
Az Országgyűlés 2012 óta újra választ háznagyot is, az Országgyűlés elnökének javaslatára.
A plenáris üléseken egyidejűleg egy kormánypárti és egy ellenzéki jegyző látja el a feladatokat.
Az Országgyűlés alakuló ülésén, a jegyzők megválasztásáig a köztársasági elnök felkéri a legidősebb képviselőt a korelnöki, a nyolc legfiatalabb képviselőt pedig a korjegyzői feladatok ellátására.
A korelnöki teendőket 1990-ben Kéri Kálmán (MDF), 1994-ben, 1998-ban, majd 2002-ben dr. Varga László (KDNP, majd Fidesz), 2006-ban és 2010-ben dr. Horváth János (Fidesz), 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) képviselők látták el. Mind Varga László, mind Horváth János az 1945 és 1948 közötti koalíciós időszak Országgyűlésének képviselője volt, s mindketten több évtizedes emigráció után, a rendszerváltozást követően tértek haza az Amerikai Egyesült Államokból.
