1989. június 13-án az Országház Vadásztermében megkezdődtek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások. 1989-re időszerűvé vált a szabad választásokon alapuló többpártrendszer kialakítása és a jogállam alapjainak megteremtése, amely a hatalmon levő állampárt és a demokratikus erők megegyezésével jöhetett létre. Június 13-án Nemzeti Kerekasztal néven tárgyalássorozat kezdődött az Országházban, három fél részéről: az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint egy olyan delegáció, amely több pártot és mozgalmat képviselt. A tárgyalások célja a politikai rendszer, az alkotmányos berendezkedés és az alapvető jogok demokratikus, jogállami szabályozását megvalósító sarkalatos törvények kidolgozása, a szabad és demokratikus választás feltételeinek megteremtése volt. A tárgyalófelek 1989. szeptember 18-i megállapodása hat sarkalatos törvényjavaslat (a köztársasági elnök és az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az Alkotmány módosításáról) Országgyűlés elé terjesztését és több más politikai kérdésben való megegyezést tartalmazott. Mindezeknek köszönhetően kiáltották ki 1989. október 23-án a Kossuth téren a Magyar Köztársaságot és alakulhatott meg 1990-ben az első szabadon választott országgyűlés. A Nemzeti Kerekasztal szakbizottságai november végéig folytatták az egyeztetéseket. Az MTI Sajtóadatbank és az OSA Archívum alapján.
A Nemzeti Kerekasztal ülése Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
Közzétéve: 2024-08-05 11:35
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
