Kossuth Lajos javaslatára 1848. szeptember 16-án a képviselőház kijelölt egy testületet, amelynek tagjai – volt miniszterek, államtitkárok, képviselők és felsőházi tagok – felelősek lettek a minisztériumok szakterületeiért. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke Kossuth lett, elnevezése pedig jelezte, hogy a magyar politikusoknak milyen feladatokkal kellett számolniuk 1848 őszétől.
Kossuth Lajos azután kezdeményezte a bizottmány létrehozását, hogy 1848 szeptemberében a magyar kormány és a bécsi udvar közötti tárgyalások megrekedtek, és szeptember 11-én Batthyány Lajos gróf lemondott a kormányfőségről. Mivel az uralkodó ezután nem volt hajlandó új megbízást adni a kormány vezetésére, az ország legitim vezetés nélkül maradt.
Udvary Géza Kossuth Lajost megörökítő falfestménye az Országház Nándorfehérvár-termében
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
Közzétéve: 2023-09-15 09:00
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.