1848. március 3-án „roppant számu hallgatóság, fuladásig tömött karzatok” előtt, „remegő várakozás” közepette kezdődött meg a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ülése. 1848. március 1-jén érkezett meg Pozsonyba a február 24-én kirobbant párizsi forradalom híre, amely itt is, Bécsben és Pest-Budán is felgyorsította az események alakulását. Ebben a légkörben mondta el Pest megye követeként Kossuth Lajos a nevezetes felirati javaslatát 1848. március 3-án.
Az előterjesztésben követelte a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését Magyarországon. Az indítvány páratlan visszhangot váltott ki Pozsonyban, és az alsótábla ellentmondás nélkül el is fogadta azt. A felirat azonban mégsem juthatott el V. Ferdinánd magyar királyhoz, mert a bécsi kormány intésére valamennyi olyan főméltóság elhagyta a várost, aki a főrendeket ülésre hívhatta volna össze, így az indítvány elakadt. Mivel a javaslat az örökös tartományoknak is alkotmányt követelt, a tervezet Bécsben is széles befogadóközönségre talált.
Kossuth Lajos portréja a Rothermere-albumban, 1929
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
Közzétéve: 2023-03-03 08:30
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.