Az Országgyűlési Könyvtár megalapítását az 1868. november 6-i képviselőházi házszabály 215. paragrafusa mondta ki: „A Ház, tagjainak használatára, könyvtárt állít, melybe azon könyvek, nyomtatványok, vagy egyéb kiadványok szereztetnek meg, melyek a törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak.”
A törvényhozói munka támogatására létrehozott könyvtárnak, mely 1902 óta az Országházban működik, ma már kettős rendeltetése van: parlamenti könyvtárként és nyilvános közgyűjteményként is működik, és széles körű szolgáltatást nyújt. Az eredetileg zárt intézmény 1952-ben lett nyilvános, 1991-től pedig ismét úgy segíti a képviselőket, hogy közben az egyetemi tanárokat, diákokat, kutatókat, valamint a jog, történelem, politológia és az országgyűlési dokumentumok iránt érdeklődőket is várja.
Különlegessége, hogy gyűjti, megőrzi és szolgáltatja az ENSZ és az Európai Unió hivatalos kiadványait, valamint az ezen szervezetekkel kapcsolatos szakirodalmat. A könyvtár mintegy 8000 muzeális könyvet tartalmazó gyűjteménnyel is büszkélkedhet, melynek legrégebbi és legértékesebb darabjai megtekinthetők a Ghyczy Ignácz Kiállítótérben.
Az Országgyűlési Könyvtár olvasóterme
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
Az intézmény múltjáról és jelenéről Az Országgyűlési Könyvtár című kötet ad áttekintést. Szolgáltatásairól a könyvtár honlapja nyújt tájékoztatást.
Közzétéve: 2023-11-06 08:00
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
