130 évvel ezelőtt adta át Munkácsy Mihály a Honfoglalás című festményét, amely jelenleg az Országházban található
Munkácsy Mihály 1890-ben kapott felkérést az Árpád honfoglalása című kép megfestésére, melyet az Országházban terveztek elhelyezni. Mivel az épület a festmény elkészülésekor még épülőfélben volt, a kép a Magyar Nemzeti Múzeum akkor főrendiházként funkcionáló dísztermébe került. A festő 1894. február 24-én adta át a képet.
A monumentális alkotás a magyar történelem egyik ünnepélyes pillanatát, a magyarok Kárpát-medencébe való bejövetelét örökíti meg. A fehér lovon érkező Árpád vezér a honfoglaló magyarok társaságában fogadja a hódoló szláv küldöttséget.
Az eredeti elképzelés szerint a festmény az Országház képviselőházi ülésteremébe került volna. Steindl Imre azonban a kép túlzott méreteire, illetve stílusproblémákra hivatkozva többször is kifejtette, hogy a festmény nem illik az Országház belső díszítéséhez. Az Építészeti Tanács végül 1900. február 7-én úgy határozott, hogy a festmény nemcsak az ülésteremben nem helyezhető el, hanem az Országházban sem. Az alkotás 1905-ben a Nemzeti Múzeumból az újonnan épülő Szépművészeti
Múzeumba került.
Az 1920-as években merült fel az ötlet, hogy a képet az eredeti helyén, az Országházban állítsák fel. A festményt 1926-ban helyezték el a főemeleti képviselőházi helyiségek egyikében, melyet 1956-ot követően Munkácsy-teremként kezdtek el emlegetni a források.
Az alkotás 13,5 méter hosszúságával és 4,5 méter szélességével az Országház legmonumentálisabb olajfestménye.
Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének átvétele az Országház építkezése Végrehajtó Bizottságának ülésén a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében Forrás: Fortepan/Buzinkay Géza
A Munkácsy-terem ide kattintva tekinthető meg virtuális formában. A festő e grandiózus művét mutatja be a Munkácsy Mihály és az Országház című kötet.
Közzétéve: 2024-02-26 10:32
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
