1899. február 26-án alakult meg a kiegyezés utáni dualista Magyarország tizedik kabinetje Széll Kálmán vezetésével. Kormányprogramját a „törvény, jog és igazság” jelmondat igyekezett összefoglalni. A Széll-kormány a számos problémával terhelt időszak után, az újoncjavaslat miatt kitört obstrukció következtében 1903. június 27-én távozott a hatalomból.
Széll Kálmán, aki korábban a Tisza Kálmán-kormány első pénzügyminisztere volt, nehéz körülmények között vette át a Magyar Királyság miniszterelnöki posztját. Tisza Kálmán véderőreform-javaslata belülről, az ellenzéki obstrukció és az utcai tüntetések pedig kívülről gyengítették kabinetjét. Az obstrukciót az ellenzékkel kötött paktummal igyekezett semlegesíteni. Az akadályok elhárultával új házszabályt vezetett be, így sikerült elfogadtatni az obstrukció miatt elakadt törvényjavaslatokat. Saját elképzelései szerint keresztülvitte a gazdasági kiegyezés egyoldalú ideiglenes meghosszabbítását 1907-ig, illetve a közös bankügy ideiglenes meghosszabbítását 1910-ig. Ezek után az 1901-es választásokat kicsivel több mint kétharmados többséggel nyerte pártja, a kormányzó Szabadelvű Párt. Ekkor azonban a kormánynak újabb gazdasági válsággal kellett
szembenéznie. 1902-ben sikerült megkötni a kiegyezés értelmében tízévente kötelezően megújítandó gazdasági kiegyezést, mely az ellenzék körében az obstrukció újrakezdését vonta maga után. Mikor Széll megpróbálta (osztrák kérésre) a hadsereg létszámának növelését elérni, újból magasra csaptak az indulatok, aminek eredményeként nem sikerült elfogadtatni az 1903. évi költségvetést. Május 1-jén be is állt a költségvetésen kívüli állapot, így június 27-iki hatállyal Széll Kálmán benyújtotta lemondását.
Széll Kálmán portréja, mely az Országház róla elnevezett termében található. Az alkotó Benczúr Gyula Forrás: Országgyűlési Múzeum
Közzétéve: 2024-03-21 09:56
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
