Az immár 20 éve európai uniós tagsággal rendelkező Magyarország legfőbb népképviseleti szerve a szabadon, közvetlenül választott, 199 képviselőből álló, egykamarás Országgyűlés.
A parlamenti választásokra négyévente kerül sor; választókerületenként egyéni képviselőjelöltekre, valamint országos pártlistákra lehet szavazatot leadni. A Magyarországon honos nemzetiségek országgyűlési képviseletének biztosítása érdekében az adott nemzetiség regisztrált választópolgárai – az egyéni képviselőjelöltek mellett – nemzetiségi listára is voksolhatnak. A leadott szavazatok számától függően az adott nemzetiséget nemzetiségi képviselő vagy nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben.
Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására országgyűlési képviselőcsoportot (frakciót) alakíthatnak. Frakció alakítására alapesetben legalább 5, ugyanazon párthoz tartozó képviselő jogosult. Az Országgyűlésben jelenleg összesen 9 képviselőcsoport működik, amelyek közül 2 kormánypárti, 7 pedig ellenzéki frakció. Emellett jelenleg 3 független képviselő és egy (német) nemzetiségi képviselő is tagja az Országgyűlésnek.
Az Országgyűlés tisztségviselői: a házelnök, az alelnökök, a háznagy és a jegyzők. Az Országgyűlés üléseit a házelnök, illetve az alelnökök vezetik, a jegyzők segítségével.
Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart: február 1-jétől június 15-éig és szeptember 1-jétől december 15-éig. Az Országgyűlés és bizottságai az ülésszakok alatt rendszeresen üléseznek, üléseik főszabályként nyilvánosak. A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre kell összehívni.
A parlamenti munkarend és az egyes plenáris ülések napirendjének előkészítéséért a Házbizottság, az Országgyűlés legfontosabb döntés-előkészítő testülete felel. Elnöke a házelnök, tagjai pedig az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy; szavazati joggal csak a frakcióvezetők rendelkeznek.
Az Országgyűlés főbb feladatai: alkotmányozó hatalomként az Alaptörvény elfogadása; a törvényalkotás – kiemelten a költségvetés és a zárszámadás elfogadása –; a Kormány tevékenységének ellenőrzése; egyes közjogi méltóságok, tisztségviselők – így például a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság tagjai és elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa és helyettesei – megválasztása.
Az Országgyűlés bizottsági rendszerét alapvetően az állandó bizottságok, a törvényalkotási bizottság és a nemzetiségeket képviselő bizottság alkotják. Emellett az Országgyűlés egy adott ügy intézésére eseti bizottságot, továbbá egy meghatározott kérdés megvizsgálása céljából – a képviselők egyötödének kezdeményezésére – vizsgálóbizottságot is létrehozhat. Az állandó bizottságokban és a törvényalkotási bizottságban a bizottsági tagsági és tisztségviselői helyek aránya főszabályként a parlamenti mandátumok frakciónkénti megoszlását követi. Egy állandó bizottságban, a Mentelmi Bizottságban – figyelemmel annak speciális feladat- és hatáskörére – a bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjainak száma – a vizsgálóbizottságokhoz hasonlóan – azonos (paritásos bizottság). A független képviselők számára is lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság vagy a törvényalkotási bizottság munkájában részt vegyenek.
Jelenleg 14 állandó bizottság működik az Országgyűlésben; feladatkörük jellemzően a kormányzati feladatokhoz igazodik. A bizottsági feladatok közül kiemelendő a törvényjavaslatok részletes vitájának lefolytatása, és ezen belül a képviselők által benyújtott módosító javaslatok megtárgyalása, valamint a Kormány ellenőrzése, amely a miniszterek meghallgatásában csúcsosodik ki. Az állandó bizottság – akár az Országgyűlés felkérése, akár saját elhatározása alapján – bármely, feladatkörét érintő kérdést megtárgyalhat, és abban állást foglalhat.
A törvényalkotási bizottság feladata a törvények koherenciájának és a megfontolt, minőségi jogalkotás elvének érvényesítése. A törvényalkotási bizottság súlyát jelzi, hogy elnöke egyben az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke. A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi képviselő(k) és a nemzetiségi szószólók. E bizottság elsődleges szerepe a nemzetiségek jogainak és érdekeinek képviselete.
