2024. augusztus 1.
Az eseményen 22 EU-tagország és 9 EU-tagjelölt ország, megfigyelőként Koszovó*, Norvégia és Svájc parlamenti képviselői vettek részt; többek között a belga képviselőház elnöke, a szerb parlament alelnöke, bizottsági elnökök, alelnökök és bizottsági tagok. Az Európai Parlamentet Younous Omarjee alelnök képviselte. Az esemény házigazdái Tessely Zoltán, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke és Hörcsik Richárd, a bizottság alapító elnöke voltak.
A konferenciát Jakab István, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy az Országgyűlés célja összességében továbbra is a nemzeti parlamentek szerepének erősítése és a szubszidiaritás elve érvényesülésének előmozdítása. A magyar elnökség prioritásai között részletesen indokolta a gazdaközpontú uniós agrárpolitika, valamint egy versenyképes, válságálló, fenntartható, tudásalapú és gazdabarát európai mezőgazdaság kialakításának szükségességét.
A konferencia első napirendi pontjában Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter ismertette a tisztességes közvetítőként eljáró magyar elnökség programját és prioritásait, valamint utalt néhány további kiemelt kérdés, például az antiszemitizmus elleni fellépés, a nemzeti kisebbségek, a schengeni rendszer kibővítése, valamint a COP29 klímakonferencián az EU álláspontjának képviselete témáira. A vitában felszólalók támogatásukról biztosították a magyar prioritásokat, sokan hangsúlyozták Ukrajna támogatásának fontosságát, néhányan pedig utaltak a magyar miniszterelnök 2024. július eleji oroszországi látogatásával kapcsolatos fenntartásaikra. Bóka János a téma kapcsán aláhúzta a közös álláspontokat, és hangsúlyozta a sokszínűség, a más véleményen levőkkel való párbeszéd fontosságát.
Az Európai Unió nyugat-balkáni és keleti bővítésének aktuális kérdései témakörében Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja ismertette az érintett 10 ország helyzetét, majd felhívta a figyelmet a növekedési terv jelentőségére. Elmondta, hogy az Európai Bizottság szerint az uniós belső reformok és a bővítés egymással párhuzamosan is megvalósulhatnak. Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta a bővítés stratégiai jelentőségét, Magyarország ezirányú elkötelezettségét, és utalt az előrelépések elismerésének, illetve a tagjelöltek egyeztetésekbe való bevonásának fontosságára. Kiemelte a nemzeti parlamentek szerepét nemcsak a jogszabályalkotás, hanem a tapasztalatok megosztása tekintetében is. A vitában felszólalók támogatták az érdemek alapján történő előrelépést, ám felmerült az Európai Unió bővítésre való felkészültségének a kérdése, a tagjelölt országok részéről pedig az egyenlő elbánás és az előrelépések szükségessége is. Hörcsik Richárd kiemelte, hogy a bővítés kapcsán meg kell erősíteni elkötelezettségünket az új tagállamok fogadására, mert véleménye szerint a bővítés nem lehetőség, hanem szükségszerűség.
Tessely Zoltán, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke zárszavában hangsúlyozta a bővítéspolitika jelentőségét, és méltatta Várhelyi Olivér uniós biztos hozzájárulását a jelöltek minél nagyobb előrelépéséhez az európai integrációs folyamatban. Utalt a magyar elnökség jelmondatára, amely akár az Európai Unió bővítése vonatkozásában is értelmezhető, s aláhúzta a párbeszéd fontosságát.
A COSAC elnöki tanácskozásával kapcsolatos további információk itt olvashatók.
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
