Steindl Imre eredetileg a Duna ívét finoman követő, megtört hossztengely mentén készítette az Országház alaprajzát, azonban 1885. január 20-án azt a javaslatot tette, hogy egyenes hossztengelyen emeljék az épületet. Az új tervezetet Tisza Kálmán miniszterelnök február 27-én elfogadta, egyúttal jóváhagyva az Országház költségvetésének tervezetét. Az idő azóta igazolta, hogy az egyenes tengelyre fűzött tervmegoldás szerencsésebb a korábbinál, így az épület összhatása is kedvezőbb. E tervváltozat elfogadása után egy héttel, március 5-én a Végrehajtó Bizottság szerződést kötött Steindl Imrével az építkezés művezetésére. Díjazása egy akkori nagy bérház vagy magánpalota árának megfelelő összeg, 450 ezer forint volt, melyet később további 140 ezer forinttal emeltek meg.
Steindl Imre: az Országház főemeleti alaprajza, 1884.
Forrás: OH: OH-T_00038.
Közzétéve: 2025-01-21 13:44
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
