1884. október 9-én a Fővárosi Tanács jóváhagyta az Országház terveit, és megadta az építési engedélyt.
Steindl Imre 1883-ra elkészült pályázati tervét a következő évben dolgozta át engedélyezési tervvé. Ennek során a tervezett épület az észak–déli tengely mentén némileg rövidebbé vált, ugyanakkor egy szinttel – a félemelettel – megmagasodott. Ekkor még a Duna ívét követte az épület enyhén megtört főtengelye, ennek kiegyenesítésére a következő tervfázisban került sor. Az eredetileg a tornyok tetejére tervezett kupolaszerű végződéseket magas hajlásszögű, hegyes sisakok váltották fel, mellyel hangsúlyosabbá vált az épület gótikus jellege.
Az építési engedély kiadása után két nappal létrejött az Építészeti Tanács, élén Tisza Kálmán miniszterelnökkel.
Az Országház déli homlokzata a kupolával, 1884
Forrás: OH: OH-T_00044.
Közzétéve: 2025-01-09 11:35
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
